Vita a kötelező biztosítási törvény módosításáról!

Az április 1-től bevezetendő új kötelező biztosítás (kgfb) törvény miatt vitatkozik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ).

A vitát a MABISZ indította. Véleménye szerint az új kgfb törvény előnyös helyzetbe hozná a szakszervizeket, emiatt fordult az Alkotmánybírósághoz. A MABISZ szerint a törvény módosítását hatályon kívül kellene helyezni.

Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) szerint az új jogszabály nem fogja befolyásolni a károsult teljes kártérítéshez való jogát, valamint megfelelő összeget kap akkor is ha már nem kívánja a károsult a gépjárművet megjavíttatni. Így az új kötelező biztosítás jogszabály javítaná a autószervizek, és a biztosítottak helyzetét is.

Nézzük mi is lenne az új kötelező biztosítás törvény lényege:

Decemberben csatoltak a január 1-től életbe lépő kgfb törvényhez egy kiegészítést, mely szerint 2010. április 1-től a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen gépjármű kormányműve, futóműve, karosszériája annyira sérült, hogy az közlekedésre alkalmatlan, akkor azt műszaki vizsgára kellene küldenie. Egy műszaki vizsga 17-25eFt, amit a vétlen gépjármű vezetőjének kellene megfizetni, vagy érvényesíteni azt a károkozóval szemben. Sok múlna a kárszakértőn is, hiszen ha belegondolunk, egy törött lámpa is alkalmatlanná teheti a gépjárművet a közlekedésre, ha éppen „olyan” a kárszakértő.

A még hatályba sem lépő kiegészítést újból módosították, mely szerint műszaki vizsgára a kárfelvételt követő 8 nap múlva akkor kellene küldeni a járművet, ha a biztosított nem kívánja a gépjárművet megjavíttatni. Trunkó Barnabás elmondása szerint ez a jogszabály továbbra is a javítás elvégzésére kötelezné a vétlen autóst-biztosítottat, hiszen ha ezzel nem él, előlegként mindössze a teljes kárösszeg 48%-át kaphatja meg.

A biztosítók meglátása szerint a törvény bevezetésére a nehéz helyzetben lévő autókereskedések miatt volt szükség, hiszen az egyre visszaeső autóeladás miatt a kereskedések mellett működő szervizek szerepe felértékelődött.

A szervizek a biztosítót okolják, hiszen a szervizek forgalma is visszaesett a biztosítók gyors kárrendezése miatt.

Európából átvett gyakorlat, hogy a kárszakértő a helyszínen kalkulál egy összeget a kár megtérítésére, melyet ha a károsult elfogad, akár néhány órán belül a számlára utalják a pénzt. Innentől a károsult feladata a javíttatás szervezése.

Évente megközelítőleg 170-180ezer kötelező biztosításos kár keletkezik az országban, melyből kb. 30-40% elfogadja a gyorsított ügyintézést. A GÉMOSZ szerint ez az illegális javítóműhelyeknek kedvez.