Kockázati életbiztosítás — 2012. augusztus 05.
Gender direktíva bevezetése

A gender direktíva fogalma

2004 decemberében lépett életbe az Európai Unió által elfogadott 113-as irányelv, ami nem más, mint “a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférése, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtása”. A ”gender direktíva” fő célja, hogy az Európai Unióban a női nem hátrányos megkülönböztetését megszüntesse, hogy ezzel is a nemek közti egyenjogúságot támassza alá. Mindamellett, hogy az irányelvet az élet számos területére kiszabták, az egészségügy egy része és a foglalkoztatás nem esett közéjük.

 Kiváltságos helyzet a biztosítók számára

Egyes tagországok, mint például Magyarország is, 2007. december 21-ig mentességet kérhettek saját biztosítóik számára. Ennek feltétele volt, hogy a kiváltságban részesülő országok 5 évente statisztikai adatokkal támasszák alá a nemek közti eltéréseket a biztosítási díjak vonatkoztatásában. Ennek megfelelően a biztosítók a 2007. december 21-e után kötött szerződéseknél a biztosítási díj és a szolgáltatás során figyelembe vehetik a biztosítást kötni kívánó személy nemét, ezután szabják ki az esetlegesen kedvezőbb biztosítási díjat.

 A gender direktíva miatti változások

Elsősorban a járadékbiztosítások, a halálesetre vonatkozó kockázati életbiztosítások és a betegbiztosítások körében érzékeltek nagyobb különbséget a női és a férfi nem kockázatai között. Szintén érzékelhető a díjkülönbség – bár sokkal kisebb mértékben – a kötelező biztosítások tekintetében. Napjainkra azonban ez már majdnem teljesen kiegyenlítődött.

A hölgyek számára azonban máig is fennmaradt a kedvezőbb biztosítási díj a halálesetre szóló kockázati életbiztosítás esetében, melynek oka, hogy a nők átlagosan nyolc évvel tovább élnek, mint a férfiak, és ez csak a hatvan év feletti ügyfelek esetében csökken jelentősen, éppen abban az időszakban, amikor a kockázati életbiztosítás még általában megköthető. Tény, hogy a káreset megtörténése esetén veszélyben lévő emberek életében nincs semmilyen különbség, azonban a két nem közötti kárvalószínűség nagyon is eltérő a halálesetre szóló kockázati életbiztosítások körében, ez tapasztalható volt az elmúlt években a biztosítási díjak kiszabásakor. Ezt a gyakorlatot szünteti meg a gender direktíva.

Az Uniqa és a CIG által kínált kockázati életbiztosítást például többnyire a férfiak a korukhoz viszonyítva 1,3-2,4-szeres áron kaphatják meg. Ez azt jelenti, hogy míg egy 30 éves férfi átlagos negyedéves biztosítási díja körülbelül 20000 forint, addig egy nő ugyanezen biztosításért csak 10000 forintot fizet.

 Megszűnt a diszkrimináció

A belga fogyasztóvédelmi szövetség, a Test-Achats kezdeményezésére kezdték el felülvizsgálni az eltérő díjakat a kockázati életbiztosítások körében. A kérdést az Európai Unió Bírósága is megvizsgálta, majd 2011. március 1-én hozott határozatában kijelentette, hogy a biztosítóknak 2012. december 21. után kötött szerződések esetében meg kell szüntetniük a nemi diszkriminációt.

A díjszabási kötelezettség a 2012. december 21-e után létrejött biztosításokra érvényes, így még maradt idő a biztosítóknak az átállásra. Ezzel a nők várhatóan 15 százalékkal magasabb áron köthetnek kockázati életbiztosítást. Az unisex árak szerint nemcsak a nők, hanem átlagosan a kockázati életbiztosítás díja is nő.  Hiszen a hölgyek a magas árak miatt valószínűleg kevesebben kötnek majd biztosítást, így a biztosított felek többnyire a férfiak lesznek, ami az unisex árak növekedéséhez vezethet.

Kapcsolódó hírek

Hír megosztása

About Author

netbiztosito

0 hozzászólás

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


7 − = 4

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>