Kötelező biztosítás — 2013. október 19.
Direkt Kárrendezés esetleges bevezetése a KGFB károkra

A direkt kárrendezés lényege, hogy egy káresemény bekövetkezésekor nem a károkozó biztosítójához, hanem saját kötelező biztosítónkhoz kellene fordulni a kárrendezés miatt.

A PSZÁF komolyan foglalkozik a kötelező biztosítás rendszerének a megváltoztatásán, hiszen a 2012.02.14.-e után kiadott konzultációs anyag után 2013.09.16.-án újabb anyag jelent meg, melyben a direkt kárrendezés esetleges bevezetését elemzi a PSZÁF a kötelező biztosítások esetében.

A direkt kárrendezés rendszere számtalan előnnyel járna, viszont kockázatot is jelent. A biztosítási díjak emelkedését is magában hordozza a rendszer.

Direkt kárrendezés előnyei:

– A károsult fél ismeri a biztosítóját, káreseménykor  tudja, hogy kihez kell fordulnia.

– Tudatos KGFB választás, hiszen az ügyfél tudja, hogy direkt kárrendezés esetén a biztosító az Ő érdekeit tartja szem előtt. A jelenlegi rendszerben alapvetően a biztosítók a kártérítés leszorításában érdekeltek. (Más biztosító ügyfelei kevésbé fontos, hogy elégedett-e vagy sem.)

– A biztosítók szempontjából fontos a kárrendezés színvonalának emelése, mert ezzel magához tudja láncolni az ügyfeleket.

– Az ügyfelek érdekeltek lesznek a minél magasabb színvonalú kárrendezési színvonalat választani, így nem az lenne a fő mérce a kötelező biztosítás megkötésénél, hogy minél olcsóbb legyen.

– A biztosítóknak nem az árak leszorítása lehetne a fő szempont, hanem a szolgáltatások színvonalának javítása.

A direkt kárrendezés bevezetése a biztosítási díjak emelkedését vetítik előre, mely alapvetően két dologra vetíthetőek vissza.

– Az első ok, hogy a biztosítóknak emelni kell a kárrendezés színvonalát, ami pénzbe kerül, ezt az ügyfeleknek kell kifizetni.

– Második ok a morális kockázat. Fontos a direkt kárrendezés kapcsán leszögezni, hogy attól még, hogy a károsult fél a saját biztosítóján keresztül tudja a káreseményt rendezni, tőle kapja meg a kártérítést, attól még a biztosítóknak a háttérben el kell számolniuk egymással. Tehát a károkozó biztosítójának a kártérítés összegét a károsult biztosítójának át kell utalni.

Ez a kártérítési összegek elszabadulásához vezethet, hiszen a biztosítók nem érdekeltek a kártérítési összegek reális szinten történő tartásában, hiszen a kárt végső soron nem az ő biztosítója fizeti.  Így az adott biztosító az indokoltnál magasabb kártérítési összeg megállapításával növelheti saját ügyfeleinek y megelégedettségét.

A biztosítók közötti elszámolásra megoldás lehet külföldi minta alapján az általány díjas kárrendezés. Az előző évi statisztikák alapján megállapítanak egy általány díjat, és ezt az összeget utalják egymásnak a biztosítók káreseményenként, függetlenül attól, hogy a kártérítés összege ez alatt van, vagy sem.

Direkt kárrendezés egységesítése

A PSZÁF célja, hogy a direkt kárrendezés bevezetésével egységesüljön a kárrendezés, hiszen az nem méltányos, ha egy adott kártérítés mértéke függ a biztosító hozzáállásától vagy anyagi helyzetétől.

Mivel a biztosítók egységes tevékenysége lenne a kárrendezés, így a direkt kárrendezés bevezetésével, a biztosítóknak közös érdekük lenne a leggyakoribb károkra standardokat kidolgozni. Ezzel lehetne a vonatkoztatási rendszert kiküszöbölni.

Ha a standardizálás megvalósulna, az csökkentené a biztosítási díjakat.

További költségcsökkentő tényező lehet, hogy azon országokban, ahol bevezették a direkt kárrendezés folyamatát, csökkentek az ügyfélpanaszok, így a kárrendezési folyamatokba bekapcsolódó ügyvédek, esetleges bírósági tárgyalások költségei sem épülnének be olyan mértékben a kötelező biztosítás árába.

Kapcsolódó hírek

Hír megosztása

About Author

netbiztosito

0 hozzászólás

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


4 + = 13

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>