190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet

190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet

a gépjármű  üzembentartójának kötelezô  felelôsségbiztosításáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló – 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 234.§ b) pontja alapján, a

Polgári Törvénykönyvrôl szóló  1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198.§-ának (2) bekezdésében és az 567.§ (3) bekezdésében

foglaltakra figyelemmel a Kormány a következôket rendeli el:

1.§  E rendelet alkalmazásában

a) gépjármű:  a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) elsô számú

függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezôgazdasági vontató,

a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és

munkagép;

b) üzembentartó: a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett

üzembentartója;

c) telephely szerinti ország: az, az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta; hatósági jelzés

viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a jármű felett egyébként rendelkezési jogot

gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;

d) biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetôje;

e) biztosító: a Bit-ben meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjárműfelelôsségbiztosítási

tevékenység végzésére és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak

megfelelôen a gépjármű-felelôsségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult;

f) harmadik országbeli biztosító:  a Bit-ben meghatározott fogalom;

g) Nemzeti Iroda: a Bit-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az

Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége

(továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

h) Kártalanítási Számla (garanciaalap): A Bit-ben meghatározott pénzalap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli;

i) Belsô  Szabályzat: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott közgyűlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás

közti kapcsolatait szabályzó  megállapodás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntéssel, EU hivatalos közlöny

L192/23/2003. július 31.);

j) zöldkártya: nemzetközi gépjármű-felelôsségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók

állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelezô gépjármű-felelôsségbiztosítási

fedezet meglétének igazolására;

k) levelezô:  biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működésük szerinti ország Nemzeti Irodájának

jóváhagyásával más országban működô biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító  jelöl a biztosítottjai által a

levelezô országában okozott károk kezelésére és rendezésére;

l) külföldi: a Bit-ben meghatározott fogalom;

m) elôzetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerzôdés megkötését megelôzôen kiadott igazolás, amely a

biztosító kockázatviselését igazolja;

n) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára

rendezett sportrendezvény;

o) károsult: a gépjárművel okozott kár érvényesítésére jogosult személy, vagy szervezet;

p) Információs Központ: a Bit-ben meghatározott fogalom;

q) Kárrendezési Megbízott: a Bit-ben meghatározott fogalom;

r) Kártalanítási Szervezet: a Bit-ben meghatározott fogalom;

s) Kárképviselô: a Bit. 3.§ 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjárműfelelôsségi

károk rendezésével, a biztosító  peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult

személy, vagy szervezet.

2

t) Rendszámegyezmény: A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró

országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkívánt biztosítási fedezet

igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják;

u) tagállam: a Bit-ben meghatározott fogalom;

v) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer.

2.§  (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles az 1.§ e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű

üzemeltetése során okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig – az e rendeletben

és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelôsségbiztosítási szerzôdést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel

hatályban tartani. Gépjármű  a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethetô.

A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerzôdést a (2) bekezdésben meghatározott

összeghatárokat meghaladóan kötötték.

(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelôje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén

káreseményenként 500 millió  Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb

1.250 millió Ft összeghatárig köteles a szerzôdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti

összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az

igényérvényesítés költségeit valamint a kamatokat is.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót

a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának idôpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes

forgalomban tartás engedélyezése, illetôleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelôsségbiztosítási

szerzôdésnek (elôzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az idôszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes

forgalomban tartási engedély, illetôleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának (1)

bekezdésében szabályozott szüneteltelés (a gépjármű forgalomból történô ideiglenes kivonása) idôtartama alatt az

üzembentartó kötelezettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô hatályban tartására nem áll fenn.

(4) Az üzembentartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál

tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerzôdés díjfizetéssel legkésôbb

a hagyatéki eljárást lezáró  határozat jogerôre emelkedéséig tartható hatályban.

(5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a

gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti.

(6) A gépjárműverseny rendezôje köteles a gépjárműversenyen (edzésen) részt vevô gépjárművek tekintetében e

rendeletben meghatározottaktól eltérô  felelôsségbiztosítási szerzôdést kötni.

(7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerzôdése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.

3.§  (1) A biztosítási szerzôdés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi

zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda

megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban részt vevô országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16.§ (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé.

(2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) bekezdésben meghatározott országok területén

okozott kár esetén a biztosító  helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjárműfelelôsségbiztosítási

jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerzôdésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke

magasabb a káresemény helye szerinti országban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási

szerzôdésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Ha felelôsségbiztosítási szerzôdéssel (elôzetes fedezetigazolással) nem rendelkezô üzembentartó  magyarországi

telephelyű járművével más tagállam területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelôje a (2) bekezdés szerint

megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy

garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla

kezelôjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli.

4.§  (1) A biztosítási szerzôdés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. sz. függelék szerint)

igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerzôdés díjfizetéssel történô folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési

idôszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk), vagy a biztosító által

kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fedezetet igazoló magyar nyelvű okiraton (biztosítási kötvény vagy a

biztosító által kiállított a 2. sz. függelék szerinti igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerzôdésre magyar

jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezô biztosítóval határon

átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselô nevére és címére

vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

3

(2) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű

hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a

kötelezô felelôsségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet igazolása

a) az (1) bekezdésben rögzített dokumentumok:

aa) biztosítási kötvény és – a kötvényen szereplô fedezeti idôszak leteltét követôen – az adott díjfizetési

idôszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy

ab) a 2. sz. függelék szerinti igazolólap, vagy

b) az 1. számú melléklet 4. pontjának (2) és (3) bekezdéseiben szabályozott – a 2. számú függelékben meghatározott

adattartammal kiállított –  elôzetes fedezetigazolás bemutatásával történhet.

(3) A biztosító és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban:

Hivatal) közötti adatszolgáltatás  és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók.

(4) A (3) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és

adatszolgáltatási rendszer folyamatos működtetéséért a biztosítók kötelesek a Hivatalnak díjat fizetni. Díjként a

biztosítók a magyarországi telephelyű  gépjárművek kötelezô gépjármű-felelôsségbiztosításából származó negyedévi

díjbevételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követô hónap utolsó napjáig a Hivatal részére átutalni.

(5) Az Információs Központ a másik tagállamban lakó károsult, vagy a tagállam – illetve erre irányuló  együttműködési

szerzôdés alapján a harmadik ország – információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a

felelôsségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetôségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a

károsult lakóhelye szerinti országban lévô kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerzôdésre vonatkozó

adatokat a káresemény idôpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre

adandó válasz idôpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti

megállapodásban kikötött idôpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt

az ok megjelölésével legkésôbb a határidô lejártakor köteles közölni a megkeresôvel.

(6) Ha a káreseményben részes gépjármű  a káresemény idôpontjában érvényes felelôsségbiztosítási szerzôdéssel nem

rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelôjének adatait a megkeresôvel

közli.

(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban bekövetkezett

változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló

együttműködési szerzôdés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési

megbízottat jelölô biztosító  a felelôs. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján

keresztül is elérhetôvé kell tenni.

5.§  (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzembentartója és vezetôje a biztosítási szerzôdés fennállását és díjfizetéssel

történô folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben

felmutatni.

(2) A Hivatal negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenôrizni a

felelôsségbiztosítási szerzôdések érvényességét és összeállítani az érvényes szerzôdéssel nem rendelkezô üzembentartók

adatait tartalmazó listát.

(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerzôdés vagy elôzetes fedezetigazolás, a

Hivatal értesítése alapján az üzembentartó  lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott,

körzetközponti feladatokat ellátó  települési önkormányzat – jegyzôje (a továbbiakban: jegyzô) haladéktalanul

felhívja az üzembentartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzembentartó a felhívás kézhezvételétôl

számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási

idôszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a

biztosítási szerzôdés fennállását, a jegyzô külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból.

A gépjármű forgalomból való  kivonását elrendelô határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

(4) Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármű),

a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerzôdés fennállását

tanúsító jelzés van. A biztosító  a biztosítási szerzôdés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási

díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.

(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek díjfizetésének igazolására a Magyar Honvédség nevére

kiállított forgalmi engedély szolgál.

6.§  (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási

szerzôdés megkötésére vonatkozó  – a biztosító díjszabásának megfelelô –  ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében

meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

4

(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az

adott biztosítási idôszak hátralévô  részére fedezetet nyújtó szerzôdést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a

biztosítási szerzôdése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és

köteles elfogadni, ahol a szerzôdés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A szerzôdés hatálya alatt további felelôsségbiztosítási szerzôdés ugyanarra a biztosítási idôszakra érvényesen nem

köthetô.

(4) Az a biztosító, amely az ajánlattevôvel az adott biztosítási idôszakra felelôsségbiztosítási szerzôdést kötött, és ezt a

biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási idôszakban a biztosított szerzôdése

díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartónak az adott biztosítási idôszakot közvetlenül követô  biztosítási

idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

7.§  (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, és a Kártalanítási Számla kezelôje a 2.§ (2) bekezdésében meghatározott biztosítási

összeghatárokig köteles a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, idôben összefüggô

káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül.

(2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra

káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a

2.§ (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(3) Ha a biztosító, a Nemzeti Iroda, és a Kártalanítási Számla kezelôje kártérítésként járadék fizetésére köteles, a

biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell figyelembe venni. Ha jövôben várható  járadék kifizetések

tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a

járadék-kifizetések tôkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti

összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési

igényt, ha azt a biztosító  a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt olyan

arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a

károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(5) Ugyanezt az eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak

fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követôen növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a

biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbôl

az új kártérítési arányt meghaladó  kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követô  5 éven belül. A biztosító

az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kárrendezés során, az elsô kárkifizetéssel egyidejűleg írásban

tájékoztatni.

(7) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken,

abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredô új kártérítési aránynak megfelelô

kártérítésre jogosult.

8.§  (1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerzôdés keretei között a károkozó üzembentartó e

rendelet szerinti biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval

szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselôvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra

is kiterjedô joghatállyal.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelôje – a 7. és 15. §-

okban foglaltak szerint – a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó  üzembentartó a

károkozás idôpontjában szerzôdéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerzôdéssel. A Kártalanítási

Számla kezelôje e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve ôt megilletô igényének érvényesítése érdekében

pert indíthat.

(3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerzôdés díjnemfizetés

miatt történô megszűnését követô 30 napon belül következik be. Az ezt követô idôszakra a 14. §-ban foglaltak az

irányadóak.

(4) Nem forgalmi engedély köteles (ideértve a forgalomban való részvételre jogosító igazoló  lapot is) gépjárművek

esetében a (3) bekezdésben meghatározott határidôt a biztosítási szerzôdésben megjelölt idôtartam lejártától kell

számítani.

(5) A károsult a káreseményt –  annak bekövetkeztétôl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

A határidô elmulasztása esetén  – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes

teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével és a Nemzeti

Irodával szemben nem alkalmazhatók.

5

9.§  (1) Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a zöldkártya

rendszer másik tagországában tagállami telephelyű gépjármű (a magyarországi telephelyű  gépjármű kivételével)

üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezô károsultnak

e károk miatt a károkozó gépjármű  felelôsségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett

kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelôsségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési

megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó  felelôsségbiztosítójával

szemben közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezô kárrendezési megbízott a kártérítési

igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt  és

köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást magyar

nyelven lefolytatni.

(3) A károkozó (1) bekezdés szerinti felelôsségbiztosítója vagy kárrendezési megbízottja köteles a kártérítési igény

benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a

kárt összegszerűen megállapították, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a

felelôsséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem lehetett megállapítani.

10.§  (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító

helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben – helyette is – szolgáltatást nyújtani.

(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha:

a) a 9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító vagy a kárrendezési megbízott a balesetet okozó gépjármű

felelôsségbiztosítójánál történt igényérvényesítést követô három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben

elôterjesztettekre a 9.§ (3) bekezdés szerinti indoklással ellátott választ,

b) a 9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, kivéve,

ha a károsult igényét közvetlenül a felelôsségbiztosítónál terjesztette elô, és az három hónapon belül a kártérítési

igényre indokolt választ, vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy

c) a gépjármű, vagy a 9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító a balesetet követô két hónap elteltével sem

volt azonosítható.

(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidôk elteltét követô két hónapon belül, a (2) bekezdés b) pontjában

szereplô esetben attól az idôponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy

tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosítóval szemben

közvetlenül bíróság elôtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.

(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási

Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szűnt meg.

(6) A vagyon-, felelôsség- és társadalombiztosító  nem jogosult a Kártalanítási Szervezettôl szolgáltatásai megtérítését

követelni.

11.§  (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követôen haladéktalanul értesíti a károkozó

9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették  –

e rendelet szerinti – kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9.§  (1) bekezdése

szerinti felelôsségbiztosító  az adott szerzôdése után hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet

haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményrôl, hogy a károsult igénybejelentését követô  két hónapon

belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.

(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult azon kártalanítási

szervezettel szemben, amely számára a 9.§ (1) bekezdése szerinti felelôsségbiztosító az adott szerzôdése után

hozzájárulás teljesítésére köteles.

(3) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyújtott kártalanítás megtérítésére köteles a

magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelôen, ha a biztosítási szerzôdést az 1.§ e) pontja szerinti biztosítóval

kötötték. A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és felelôsségbiztosítójával szemben megilletô követelés a

Kártalanítási Szervezetre száll át.

(4) Ha a károkozó üzembentartó  felelôsségbiztosítási szerzôdéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési

igényét a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben érvényesítheti.

6

(5) A kártalanítási szervezetek egymással szembeni megtérítési követelésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek

közötti megállapodások irányadók.

12.§  A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító,

a kárképviselô, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje közötti perben hozta a bíróság.

13.§  (1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelezô gépjármű-felelôsségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük

arányában a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelôje részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy

azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelô kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik

fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók,

akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló

nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történô benyújtását követôen kezdhetik meg.

(2) A Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles legkésôbb a tárgyévet követô  január 31-ig a biztosítókkal

a befizetett összegek erejéig elszámolni.

14. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerzôdéssel nem rendelkezô üzembentartó gépjárműve által vagy az

ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rendeletben

foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben is érvényesítheti. A

károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelôje akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy

a forgalomból kivont gépjárművel okozták.

(2) A Kártalanítási Számla kezelôje a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(3) A Kártalanítási Számla kezelôje köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített eredmény-elszámolást

a Felügyelet részére megküldeni.

15.§  (1) A Kártalanítási Számla kezelôje kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a

kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelôsségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelôsségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredô megtérítési követeléseket a Kártalanítási

Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelôjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó  által a

gépjárműben, az útban, az út tartozékát képezô közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési

berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott

károkra.

(4) A károsult – a kár bekövetkeztétôl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által

okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelôjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából

nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelôjének

fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) Ha a Kártalanítási Számla kezelôje és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni,

a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelôje megelôlegezi, és utólag a károkozó  biztosítójával elszámol. A

Kártalanítási Számla kezelôje elôlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az,

hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelôje kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult

országában magyar állampolgár részére a baleset idôpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és

költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkezô üzembentartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba

nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetôjétôl. A költségek átalányösszegben is

megállapíthatók.

16.§  (1) A harmadik országbeli telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére harmadik ország területérôl csak akkor

léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha

a) üzembentartója (vezetôje) érvényes felelôsségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik,

vagy

b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely

ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.

(2) Ha a harmadik országbeli telephelyű  gépjármű üzembentartója (vezetôje) az (1) bekezdésben meghatározott módon

az érvényes gépjármű-felelôsségbiztosítási szerzôdés fennállását nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való

belépéskor köteles az 1.§  e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával

határozott idôre szóló szerzôdést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt

7

tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az

Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.

(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek esetében, amelyeket az Európai

Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban helyeztek forgalomba, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett

gépjármű állandó telephelye az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó  vagy áthaladó

külföldi katonai gépjárművek üzembentartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettôl eltérôen

szabályozza.

(5) A harmadik országbeli telephelyű  gépjárművek Magyar Köztársaság területére történô belépésekor a vámhatóság

ellenôrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt

a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete

ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselôjét megbízhatja. Ha a károkozó  gépjármű biztosítója –

a Nemzeti Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére

az 1.§ k) pontja szerinti levelezôvel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete

ellátását – a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e levelezô, illetôleg képviselôje végzi.

(7) Levelezô az 1.§  e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezési tevékenységet végzô szervezet és az 1.§ q)

pontjában meghatározott kárrendezési megbízott lehet.

(8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult

szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben a (6)

bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset idôpontjában

a magyar károsultat hasonló  jog illette meg.

(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha

a) a zöldkártya rendszerben részt vevô, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok,

b) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok tekintetében változás következik be.

A Felügyelet a részt vevô országok listáját minden év január 15-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi.

17.§ (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezô biztosító gépjármű-felelôsségbiztosítást

határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak akkor művelhet, ha a műveléshez

kárképviselôt bízott meg.

(2) A kárképviselônek a Magyar Köztársaság területén állandó székhellyel vagy lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) A biztosítónak a kárképviselôvel kapcsolatos adatokat, annak kijelölését, ill. az adataiban valamint a személyében

bekövetkezett változásokat követôen legkésôbb 8 nappal a Felügyeletnek be kell jelentenie.

(4) A biztosítók által kijelölt kárképviselôk listáját és a kárképviselôk adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet

internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi közlönyben is közzé teszi.

(5) A biztosítónak határon átnyúló  szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése elôtt 1 hónappal a szerzôdésre vonatkozó

magyar nyelvű dokumentumokat – ideértve a szerzôdési feltételeket is – a Felügyelet részére be kell nyújtani.

18.§  (1) A biztosító következô évi díjait a 2. számú mellékletben foglalt gépjármű kategóriánként, és a 3. számú mellékletben

meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon

belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz.

(2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévô, valamint két országos napilapban október 30-ig

közzétett következô évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetôvé

tenni.

(4) Ha a biztosító a gépjármű  felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében műveli és a Magyar

Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodnia arról, hogy a (3) bekezdésben

említett iratok a kárképviselô  székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

(5) A szerzôdés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelôen a biztosított gépjármű díjbesorolása,

valamint a biztosítás díja a következô  biztosítási év elsô napjától kezdôdô hatállyal módosul.

(6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelôzôen a szerzôdést írásban,

indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidôben

megérkezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerzôdés a biztosító által közzétett módosítás szerint

marad hatályban.

8

19.§  (1) Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit – a határozott idôre szóló szerzôdések

kivételével – a hatálybalépéskor már megkötött szerzôdésekre is alkalmazni kell.

(2) A hatályba lépés napját megelôzôen keletkezett károkra a káresemény idôpontjában hatályos jogszabályokat kell

alkalmazni.

(3) Az 1991. június 30-a elôtt bekövetkezett balesetekbôl származó kártérítési igényekre a keletkezésük idôpontjában

hatályos jogszabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezekben a jogszabályokban meghatározott

biztosítóintézet kötelezettségeit az állam a Támogatásokat és Járadékokat Kezelô Szervezet útján teljesíti.

20.§  E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgáltatások végzésének

egyes feltételeirôl szóló  61/1997. (IV.18.) Korm. rendelet

b) a gépjármű üzembentartójának kötelezô felelôsségbiztosításáról szóló 171/2000 (X.13.) Korm. rendelet,

c) a gépjármű üzembentartójának kötelezô felelôsségbiztosításáról szóló 171/2000. (X.13.) Korm. rendelet módosításáról

szóló 198/2002. (IX.14.) Korm. rendelet.

21.§  (1) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követôen csatlakozik a többi tagállam 2000/26/EK. sz. irányelv 6. cikk (1)

bekezdésének megfelelô kártalanítási szervezetekkel és garanciaalapokkal, valamint az információs központokkal e

testületek jogairól és kötelezettségeirôl, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítésérôl szóló megállapodásokhoz.

(2) A MABISZ jelen rendelet kihirdetését követôen hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik

ország hasonló feladatokat ellátó  szervezeteivel.

22.§  E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérôl szóló,

Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetô 1994. évi I.

törvény 3.§-ával összhangban, a Tanács

a) 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjárművek használatával kapcsolatos polgári jogi

felelôsség biztosításáról  és az ehhez kapcsolódó biztosítási kötelezettség kikényszerítésérôl kiadott jogszabályok

közelítésérôl,

b) 1972. december 19-i, 72/430 (EGK) számú, a Tanács 1972. április 24-i, 72/166 (EGK) számú, a tagállamok által a

gépjárművek használatával kapcsolatos polgári jogi felelôsség biztosításáról és az ehhez kapcsolódó  biztosítási

kötelezettség kikényszerítésérôl kiadott jogszabályok közelítésérôl szóló irányelvének módosításáról,

c) 1983. december 30-i, 84/5 (EGK) számú, a tagállamok által a gépjárművek használatával kapcsolatos polgári jogi

felelôsség biztosításáról kiadott jogszabályok közelítésérôl,

d) 1990. május 14-i, 90/232 (EGK) számú, a tagállamoknak a gépjármű-felelôsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak

közelítésérôl,

e) 2000. május 16-i, 2000/26/EK. sz. a gépjármű felelôsségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérôl,

valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról szóló

irányelveivel összeegyeztethetô  szabályozást tartalmaz.

9

1. számú  melléklet a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelethez

A GÉPJÁRMŰ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS  ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

1. A gépjárművek kötelezô felelôsségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési

igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított

személyekkel szemben a biztosítási szerzôdésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a

rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles megállapítani.

3. (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat elôre kell megfizetni. A biztosítási díj a

kockázat viselésének idôtartamára – a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig – illeti meg a

biztosítót. A biztosítási díj  – a szerzôdés megszűnésének e melléklet 7. pontjában szabályozott esetét és a határozott

idôre kötött szerzôdést kivéve – a teljes biztosítási idôszakra jár.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási idôszakra (tartamára) egy

összegben elôre kell megfizetni.

(3) A biztosítás elsô díja – a felek eltérô megállapodása hiányában –  a biztosítási szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos

díja pedig a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függôen annak az idôszaknak

az elsô napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi,

negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak.

(4) A biztosítási díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltével a szerzôdés megszűnik, ha addig a hátralékos

díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem

érvényesítette.

(5) A biztosító díjszabási rendszerétôl függôen az üzembentartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve

az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére

köteles. Érdekmúlás és a szerzôdés biztosítási évfordulóra történô felmondása esetén az üzembentartó szerzôdéses

elôéletérôl a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító – kármentességrôl vagy a kárkifizetésekrôl  – a 1 sz. függelékben

rögzített tartalmú kártörténeti (bonus-malus) igazolást állít ki.

4. (1) A biztosító kockázatviselése – eltérô megállapodás hiányában – az azt követô napon kezdôdik, amikor a biztosítás

elsô díját a biztosító  részére befizetik, illetôleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak

meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító  kockázatviselése már a biztosítási szerzôdés megkötését megelôzôen megkezdôdjék, a

biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) A gépjármű forgalomba helyezéséhez szükséges elôzetes fedezetigazolás kiadása az elôzetes kockázatviselés

elfogadásának minôsül. Az üzembentartó  köteles az igazolás kiadását követô harminc napon belül az igazolást

kiadó biztosítóval a felelôsségbiztosítási szerzôdést megkötni. Ennek elmulasztása esetén a harmincadik nap elteltével

az elôzetes kockázatviselés megszűnik.

5. (1) A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott

tartamú szerzôdések is köthetôk.

(2) A biztosítási idôszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt

idôtartam.

6. (1) A biztosítási szerzôdés kettôtôl hat hónapig terjedô tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű

forgalomból történô ideiglenes kivonását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat. A szünetelés

a bejelentést követô hónap elsô napjától kezdôdik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe

helyezés napját az üzembentartó  köteles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzembentartó  az

újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerzôdés érdekmúlással megszűnik. A díjfizetés

kezdô idôpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek, valamint a motorkerékpárok esetében az (1) bekezdés rendelkezései

nem alkalmazhatók.

10

7. (1) A felelôsségbiztosítási szerzôdés érdekmúlással történô megszűnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból

való kivonás, illetôleg a tulajdonjog átszállása idôpontjával szűnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a

kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartói esetében a biztosítási szerzôdés a szerzôdésben

kikötött megszűnési idôpont elôtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak

visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerzôdés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

8. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára

szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt

haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatásainak

megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetôleg állagromlásból

adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. tv. 261.§-a)

következményeként keletkezett.

9. (1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelôje a kárt megtérítette, ôt illetik meg

azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetve a biztosítással nem rendelkezô üzembentartót illették meg a kárért

felelôs személlyel szemben.

(2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az elôzô bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától

(tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élô hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjárművet

a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a biztosító megtérítést csak a (3) bekezdésben felsorolt esetekben

követelhet.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését

követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül

vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan

okozták;

c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy

a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen

személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezetô alkoholos vagy hasonlóan ható  szertôl befolyásolt

állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint,

illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó  légalkohol szint);

d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktôl vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetôje gépjárművezetésre

jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek

adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezetô esetében a gépjárművezetôi engedély

meglétét alapos okból feltételezték;

e) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel

okozták;

11

g) a biztosítottól, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelô

közlési, változás-bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító  fizetési kötelezettségét

lényegesen befolyásolta;

h) az üzembentartótól, ha a káresemény az e rendelet 8.§ (3) bekezdésében foglalt 30 napos idôszak alatt következik

be.

(4) Ha a biztosított az (1) bekezdés  c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások

keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió  Ft-ig jogosult megtérítési

követelésének érvényesítésére.

(5) Ha a biztosított az (1) bekezdés  d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások

keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési

követelésének érvényesítésére.

(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan

szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult

érvényesíteni.

(7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, valamint a Nemzeti Iroda

nem érvényesíthet megtérítési követelést.

10. (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények

leírásával – 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintô

hatósági határozatot annak kézhezvételétôl számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes

biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô  üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla

kezelôjének bejelenteni.

(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.

(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem

peres eljárás indult. A biztosító  jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

11. (1) Az üzembentartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt

a biztosítóval közölni.

(2) Ha a szerzôdéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kerül sor,

a) az üzembentartó köteles bemutatni a tárgyévet megelôzô biztosítási idôszakra és – amennyiben a szerzôdéskötésre

nem a tárgyévi biztosítási idôszak kezdô napját megelôzôen kerül sor – a tárgyévre vonatkozó  díjfizetések

bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzembentartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerzôdést kötô biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténeti igazolásnak

megfelelôen – igazolás hiányában az M4 osztályba sorolás alapján – az adott járműre megállapított díj idôarányos

része.

c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelybôl a korábbi

felelôsségbiztosítót az azon idôszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alapján a díjjal

nem fedezett idôszakra vonatkozóan fennállt.

(3) Ha a biztosítási szerzôdéskötésre a tulajdonos (üzembentartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzembentartó)

köteles a tulajdonjog átszállását követôen a biztosítási szerzôdést haladéktalanul megkötni. A gépjármű

tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerzôdés megkötésének idôpontja közötti idôszakra az üzembentartó a

szerzôdést kötô biztosító  díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelô idôarányos részét köteles megfizetni,

amely összeget a biztosító  a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni.

(4) Az üzembentartó köteles – az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzített jogkövetkezmények terhével – 8 napon

belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

12

2. számú  melléklet a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelethez

GÉPJÁRMŰ  KATEGÓRIÁK

Személygépkocsik

850 ccm lökettérfogatig

851 ccm-tôl 1150 ccm-ig

1151 ccm-tôl 1500 ccm-ig

1501 ccm-tôl 2000 ccm-ig

2001 ccm-tôl 3000 ccm-ig

3001 ccm lökettérfogat és a fölött

Motorkerékpárok

150 ccm lökettérfogatig

151 ccm-tôl 350 ccm-ig

351 ccm lökettérfogat és a fölötti

Autóbuszok

10–19 férôhelyig

20-–79 férôhelyig

80 férôhelytôl

Trolibusz

Tehergépkocsik

2 tonna teherbírás alatt

2 tonnától 6 tonnáig

6 tonna teherbírás és a fölött

Vontató

Pótkocsik

nehéz pótkocsi

könnyű pótkocsi

személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi

motorkerékpár-utánfutó

Mezôgazdasági vontató

Lassú  jármű

Munkagép

Segédmotoros-kerékpár

13

3. számú  melléklet a 190/2004. (VI.8.) .Korm. rendelethez

BONUS-MALUS RENDSZER

1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott járművek esetében köteles a kötelezô gépjárműfelelôsségbiztosítási

egyedi szerzôdéseit az e mellékletben szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és

biztosítási díjait e rendszer figyelembevételével kialakítani.

2. E melléklet alkalmazásában

a) megfigyelési idôszak: az az idôszak, amely az adott biztosítási évet két évvel megelôzô július 1-jétôl a biztosítási évet

megelôzô év június 30-áig tart;

b) figyelembe vett károk: az adott biztosítási évet megelôzô bármely megfigyelési idôszak alatt bejelentett, de bármely

összegű elsô fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott biztosítási évet megelôzô megfigyelési

idôszak alatt járó károk;

c) bonus-malus besorolás szempontból  érintett egyedi szerzôdés: adott üzembentartó által, egy meghatározott gépjárműre

kötött felelôsségbiztosítási szerzôdés.

3. (1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerzôdésekkel rendelkezô személygépkocsikra, tehergépjárművekre,

autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezôgazdasági vontatókra (gépjármű kategóriák) terjed ki.

(2) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsô megfigyelési idôszak 1991. július

1-jétôl 1992. június 30-ig tartott. Ezt követôen a megfigyelési idôszakok mindig július 1-jétôl június 30-ig tartanak.

(3) A tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezôgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási

rendszere szempontjából az elsô  megfigyelési idôszak 2001. július 1-jén kezdôdött és 2002. június 30-ig tartott. Ezt

követôen a megfigyelési idôszakok mindig július 1-jétôl június 30-ig tartanak.

4. (1) Az egyedi szerzôdéssel rendelkezô, a 3. pont (1) bekezdése szerinti gépjárműkategóriák esetén a rendszer egy alap,

10 bonus és 4 malus osztályból  áll.

(2) A biztosítók a következô  biztosítási idôszakra az egyedi szerzôdéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon

sorolják az (1) bekezdésben meghatározott osztályokba:

B10 B10 B08 B06 B04 M04

B09 B10 B07 B05 B03 M04

B08 B09 B06 B04 B02 M04

B07 B08 B05 B03 B01 M04

B06 B07 B04 B02 A00 M04

B05 B06 B03 B01 M01 M04

B04 B05 B02 A00 M02 M04

B03 B04 B01 M01 M03 M04

B02 B03 A00 M02 M04 M04

B01 B02 M01 M03 M04 M04

A00 B01 M02 M04 M04 M04

M01 A00 M03 M04 M04 M04

M02 M01 M04 M04 M04 M04

M03 M02 M04 M04 M04 M04

M04 M03 M04 M04 M04 M04

Kiinduló

osztály

BONUS-MALUS osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén

Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk

0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár

14

Kiinduló

osztály

BONUS-MALUS osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezôgazdasági vontató  esetén

Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk

0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár

B07 B08 B05 B03 B01 M04

B10 B10 B09 B08 B07 B06

B09 B10 B08 B07 B06 B05

B08 B09 B07 B06 B05 B04

B07 B08 B06 B05 B04 B03

B06 B07 B05 B04 B03 B02

B05 B06 B04 B03 B02 B01

B04 B05 B03 B02 B01 A00

B03 B04 B02 B01 A00 M01

B02 B03 B01 A00 M01 M02

B01 B02 A00 M01 M02 M03

A00 B01 M01 M02 M03 M04

M01 A00 M02 M03 M04 M04

M02 M01 M03 M04 M04 M04

M03 M02 M04 M04 M04 M04

M04 M03 M04 M04 M04 M04

5. (1) Az érintett szerzôdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elônyök és hátrányok az üzembentartó

személyéhez fűzôdnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette.

(2) Ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendôrhatóságnál bejelentésre

kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetôje által okozott kár a szerzôdés osztályba sorolását nem érinti.

6. (1) A rendszerbe újonnan belépô üzembentartó szerzôdése – az e melléklet 10. pontjában foglaltak kivételével – A00

osztályba kerül.

(2) Az üzembentartó által az adott szerzôdés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a

szerzôdés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerzôdés megszűnését követô két éven belül ugyanazon

gépjármű-kategóriába tartozó  gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató,

mezôgazdasági vontató) új szerzôdést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.

(3) Az új szerzôdés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az elôzô szerzôdés érdekmúlás miatt, de az új szerzôdés kötését

megelôzôen két éven túl szűnt meg.

(4) Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerzôdéssel és annak hatálya alatt másik, azonos

járműkategóriába tartozó  gépjárműre is szerzôdést köt, az új szerzôdést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezôbb

besorolású gépjármű  szerzôdése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerzôdésen megszerzett bonus

osztályba sorolás a szerzôdés megszűnését követô nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó  gépjárműre

(személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató) az adott üzembentartó

által kötött, hatályban lévô szerzôdésre érvényesíthetô.

(5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a korábbi gépjármű megszűnt

szerzôdésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerzôdés bonus-malus

osztályba sorolásánál kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerzôdés díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerzôdés osztályba

sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerzôdés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az

üzembentartó új szerzôdést köt.

7. (1) Ha az üzembentartó az 1. számú függelékben, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú

igazolást nem csatol, akkor az új szerzôdést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.

(2) Az igazolás bemutatását követôen a szerzôdés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenôleges

hatállyal módosítani.

15

(3) Ha az üzembentartó az (1) bekezdésben meghatározott igazolást nem mutat be a szerzôdés megkötését követô 90

napon belül, úgy a biztosító  – az e melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében foglalt kivétellel – köteles visszamenôleges

hatállyal a szerzôdést M04-es osztályba sorolni.

(4) A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható  fel.

8. (1) Ahhoz, hogy a szerzôdés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követô év január 1-én egy osztályt emelkedjen,

a szerzôdésnek a megfigyelési idôszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerzôdés az egyéves megfigyelési idôszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés

miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a

biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzembentartó a megfigyelési idôszakban kármentes volt, de az adott

idôszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerzôdése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.

(3) A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelôzô

megfigyelési idôszakban került sor az adott káresemény kapcsán elsô ízben kárkifizetésre.

9. Az üzembentartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegérôl szóló írásbeli értesítését követô hat

héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás

esetén az adott szerzôdés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

10. A biztosító – az üzembentartó kérelmére – köteles a másik tagállamban működô biztosító(k) által kiadott kárelôzményi

igazolás(ok) alapján az üzembentartó  által igazolt idôszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe

venni, és a szerzôdést a megfelelô  bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehetô  figyelembe, ha

tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, illetve azt, hogy az üzembentartó  a tagállamban működô

biztosítóval kötött szerzôdésének hatálya alatt hány elsô fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett de még kifizetéssel

nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt idôszak vehetô figyelembe.

16

Üzembentartó neve:

Lakcíme:

Születési dátuma:

1. számú  függelék

KÁRTÖRTÉNETI IGAZOLÁS

Amennyiben a táblázatban nem szerepelnek adatok, úgy a fenti kötvényszámon a szerzôdés kezdetétôl bejelentett, illetve kifizetéssel

járó károk nem történtek.

év hó nap

Megszűnés oka: Díj-nemfizetés  Érdekmúlás Felmondás Szüneteltetés Forgalomból kivonás

biztosító

Káresemény bejelentésének

dátuma

Következô  besoroláskor

figyelembe veendô

Elsô  kifizetés

dátuma

IGEN—NEM

IGEN—NEM

IGEN—NEM

Kelt: év hó nap

P.H.

Bonus-malus besorolás a szerzôdés megszűnésének idôpontjában:

Ezen igazolás a kiállítás dátumától számított 30 napig érvényes.

Biztosított gépjármű fajtája:

alvázszáma:

típusa:

gyártmánya:

hatósági jelzése (forg. rsz.):

Kötvényszám:

Szerzôdés kezdete: év hó nap

Szerzôdés vége: év hó nap

Díjfizetés rendezve: év hó  napjáig

17

A biztosítási szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.

Jelen igazolást a Kormányrendelet alapján állítottuk ki.

Kelt:

2. számú  függelék

IGAZOLÁS KÖTELEZÔ  FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL

Szerzôdô  adatai

Születési dátuma: év hó nap

Anyja neve:

Születési helye:

Személyazonosításra alkalmas okmány száma:

Nem természetes személy esetén adószáma:

Szerzôdô érdekeltsége a kötelezô

gépjármű felelôsség biztosítás megkötésére: jármű tulajdonosa forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó

Jármű  adatai

Biztosított gépjármű fajtája:

alvázszáma:

típusa:

gyártmánya:

hatósági jelzése (forg. rsz.):

Neve (megnevezése):

Lakcíme (székhelye):

Biztosító neve:

Biztosító címe:

Kárképviselô neve*:

Kárképviselô címe*:

Kötvényszám/ajánlat száma:

Kockázat viselésének kezdete:

Kockázat viselésének vége:

Díjfizetés rendezve:

év hó nap

év hó nap

év hó napjáig

Határozatlan

* Kizárólag határon átnyúló  szolgáltatás esetén kell kitölteni.

év hó nap

biztosító